Veszprémi góllal indult a találkozó, ám a hétközben Szegeden győztes vendégek Matics és Andjelkovics két-két találatával 4-2-re elhúztak.

Ezt követően is roppant nagy kedvvel és önbizalommal játszottak a szegediek, akik a hazai siker lendületéből érkezve nem kisebb bravúrra készültek, mint hogy győzzenek a rivális katlanában. Ebbe mondjuk európai sztárkluboknak is rendre beletörik a bicskájuk, de a szegedieket ezt cseppet sem zavarta. Nem is kellett: egy döntő hangulata mindig más, semmi máshoz nem hasonlítható, másrészt pedig őket is nyugodtan a kontinens legjobbjai közé sorolhatjuk.

A játékrész közepén érték utol a hazaiak ellenfelüket, norvég beállósuk, Myrhol három gólt is szerzett ebben a döntő szakaszban, többek között ennek is volt köszönhető, hogy átvette a vezetést a hazai együttes.

Megtört a vendégek lendülete, elment az önbizalom, a rutinos veszprémiek ezt kihasználva elhúztak: hétgólos volt a hazai előny a szünetben.

Padlón a Szeged, innen bizony nehéz lesz felállni, ha lehet egyáltalán.

A találkozónak így már nem is a győzelem lehetett elsősorban a tétje – na jó, az is – sokkal inkább az: a folytatást, a negyedik szegedi mérkőzést a csapatok milyen önbizalommal, milyen lendülettel kezdhetik. Nem is beszélve egy esetleges ötödik, ismételten veszprémi összecsapásról…

A második félidőben tartotta biztos, többgólos vezetését a hazai csapat, amely próbálta lassítani a játékot, azonban a folytatásra rendkívül felpörgő – különösen az első játékrész végéhez képest – vendégek ebben nem voltak partnerek.

Ahogy teltek a percek, egyre jobban megközelítették ellenfelüket: húsz perc alatt tizenöt gólt lőttek, amely teljesítmény a világ bármely csapatának dicséretére válhat Veszprémben.

A nagy küzdelembe belefért olykor egy rossz, ütemtelen kilépés is a védőfalból: előbb Mezei taglózta le Pérezt piros lapot érően, majd az ellentámadásnál a veszprémiek világklasszis átlövője cselekedett hasonlóan és mivel a játékvezetők következetesek voltak, ő is idő előtt kiszállt a játékból.

A rangadó hajráját így a labdafogó háló mögött végigizguló duó Gállal lett teljes, aki kevéssel később három kétperces kiállítását követen kapott automatikusan piros lapot.

Nyolc perc volt hátra a mérkőzésből, két gól volt már csak a különbség a hazaiak javára, amikor felébredtek és rutinból megrázták magukat a nagy rohanásban erejét kissé elhasználó vendégekkel szemben.

A vége négy közte lett a Veszprém javára – az utolsó percben, amikor már eldőlt a találkozó, a vendégek nem strapálták magukat -, amely megérdemelten nyerte a mérkőzést, mert az első félidő végén szabályosan állva hagyták riválisukat és amikor nagyon kellett – a váratlanul szorossá vált hajrában -, fel tudtak állni, tudtak egyet emelni a csapásszámon. Pedig a vendégek ekkor nem kis lélektani előnyben voltak.

A szegediek mégis erőt meríthetnek a következő, negyedik, hazai pályán megrendezendő találkozóra: 20-17-re Veszprémben félidőt nyerni nem mindennapi teljesítmény.

A három győzelemig tartó párharcban így a bajnoki címvédő Veszprém 2-1-re vezet, a negyedik találkozót május 18-án, csütörtökön Szegeden, 18.00 órától játsszák.

A Veszprém akár bajnok is lehet, de a trónkövetelő elszántságát elnézve bizony nagyon kinéz az ötödik, döntő találkozó Veszprémben május 21-én, egy hét múlva vasárnap.